Türje Település a Zalaegerszeget és Sümeget összekötő úton található.

Türje megállóhely a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon található, ahol Zalaegerszeg és Celldömölk között közlekedő személyvonatok állnak meg (ezek közül néhány vonat Celldömölktől Győrön át gyorsvonatként tovább közlekedik Budapestre).

A települést jelentősebb közút nem érinti, de minden irányból jól megközelíthető mellékutakon. Zalaszentgróttal sűrű autóbusz összeköttetésben áll, de rendszeresen járnak járatok Sümeg és Zalaegerszeg irányába is, továbbá Budapest, Győr és Veszprém is közvetlenül elérhető a községből.

Türje község amely Zala megyében található, területileg besorolva a Zalaszentgróti járás és a Zalaszentgróti kistérség részeként. Idegenforgalmi szempontból a Nyugat-Dunántúl turisztikai régióhoz és a Dunántúl turisztikai és idegenforgalmi marketing régióhoz kapcsolódik. Statisztikailag a NUTS 1 alapján a Dunántúl staisztikai nagyrégióhoz és a NUTS 2 alapján pedig a Nyugat-Dunántúl statisztikai régióhoz tartozik.

Közös önkormányzati hivatalt fenntartó község, város önkormányzata, amely egyben a hivatal székhelye is. Földhivatali ügyintézéshez a Zalaszentgróti Járási Hivatal Földhivatali Osztály vehető igénybe.

A község területe megközelítőleg 3823 hektár, lakónépessége hozzávetőleg 1610 fő, a területén található lakások száma pedig körülbelül 685 darab.

Postai irányítószáma 8796 és a vezetékes telefon körzetszáma 92, KSH statisztikai azonosítója pedig 12609. GPS koordinátái DMS formátumban 46° 59' 02" északi szélesség és 17° 06' 37" keleti hosszúság, DMM formátumban 46° 59.033333' északi szélesség és 17° 6.616667' keleti hosszúság, valamint DD formátumban 46.983889° északi szélesség és 17.110278° keleti hosszúság.

Sportegyesület Türje

A „Türjei Iskoláért és Óvodáért Alapítvány"

A Türjei Templomért Alapítvány

Türje Zala megye északkeleti részén a Zala kanyarulatától kissé keletre, a Keszthelyi-fennsíkot a Kemenesháttól elválasztó árok síkságán fekszik (Alsó-Zala-völgy).

Türje megállóhely a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon található, ahol Zalaegerszeg és Celldömölk között közlekedő személyvonatok állnak meg (ezek közül néhány vonat Celldömölktől Győrön át gyorsvonatként tovább közlekedik Budapestre).

A települést jelentősebb közút nem érinti, de minden irányból jól megközelíthető mellékutakon. Zalaszentgróttal sűrű autóbusz összeköttetésben áll, de rendszeresen járnak járatok Sümeg és Zalaegerszeg irányába is, továbbá Budapest, Győr és Veszprém is közvetlenül elérhető a községből.

A település és a prépostság története:

A TÜRJE nemzetség 1234 előtt alapította premontrei kanonokrendi monostorának egyháza alapításától napjainkig, a falu plébánia temploma is egyben.

Titulusa a Boldogságos Szűz Mária, anyamonostora a hatvaniból alapított csornai premontrei prépostság.

Alapítója az a Türje nembeli Dénes, aki az 1220-1230-as években II. András és a fia halicsi és kunországi hadjárataiban részt vett.A tatárok elől menekülő IV. Bélát Zárába is elkísérte, ezért „hűségének igen kedves odaadása”, hadi érdemei miatt „méltán emelték a királyi kegy legmagasabb fokaira”.1245 és 1248 között kétszer volt az ország Nádora.

Az az építkezéssel és az alapítással kapcsolatban első említés 1234-ben egy készített vizitációs jegyzőkönyvből származik.

Türje nemzetségének másik jelképes alakja Fülöp esztergomi érsek tanácsára kérhette a prépost 1260-ban IV. Sándor pápától azt a kiváltságlevelet, amely a prépostság önállóságát megerősítette. XIV. század közepéig önálló jogi személy lévén oklevél kiadási joguk is volt.

A Türje nemzetség kihalása után, a kegyuraság a XVI. Század elején a Berekszói Hagymásy családra szállt. A família 1540-ben protestáns hitre tért tagjai a prépostság esküdtellenségeivé váltak. Ezután a fából épült részeket, elpusztították a Szent Anna kápolnát földig, rombolták, prépostházat felgyújtották Majd 1566-ban a sümegi várnagy, felgyújtotta a templomot. A török alóli felszabadulás után a háborús pusztulásokat annyira kijavították, hogy használható legyen. Pernegg Premontrei prépostsága vásárolta meg 1703-ban. Az első kommendátor kanonok Pintár Adalbert volt, aki amiután megkapta a türjei préposti címet, 1724-ben megkezdte az új rendház építését, az építkezés az anyagi lehetőségek függvényében 1779-ig tartott.

A XVII. Század folyamán a falu is sokat fejlődött. A prépostok német telepeseket hívtak be, a település a Belső Türje néven mezővárosi rangot is kapott. A prépostságtól keletre új temetőt és temetőkápolnát avattak, a város szélén majorsági épületeket emeltek. Felépítették –a XVIII. századi térképen még nem látható- szőlőhegyi kápolnát.

A város központjában Mária oszlopot emeltek szobor csoporttal, az utak menték Nepomuki Szent Jánosnak, Szent Flóriánnak, és Páduia Szent Antalnak állítottak szobrokat.

A Gyümölcsoltó Boldogasszony plébániatemplom

A prépostsági templom szentélynégyszöggel bővített, háromhajós, bazilikás elrendezésű (a főhajófal a mellékhajók, fölé magasodik) nyugati toronypárral ellátott monostoregyház. Alaprajza: egyéni vonásokat mutat: nem három pillérpárral négy boltszakaszra osztott hajói vannak, mint a vele egy időben épült magyarországi monostoregyházak legtöbbjének, hanem egy boltszakasszal rövidebbek. Viszont szentélye lehet, hogy két boltszakaszos volt. A XIII. században Türje még kis lélekszámú falu, így a rövid hajóban a nép elfért.

Nyers téglafelületű nyugati homlokzatát és tornyait LUX KÁLMÁN 1920-21-ben restaurálta, a barokk kori felújításkor készült homlokzati vakolatarchitektúra alól feltárta az eredeti ablaknyílásokat.