A Türje nemzetség 1234 előtt alapított premontrei kanonokrendi monostorának egyháza alapításától napjainkig, a falu plébániatemploma is egyben. Titulusa a Boldogságos Szűz Mária, anyamonostora a hatvaniból alapított csornai premontrei prépostság. Alapítója a Türje nembeli Dénes. Aki az 1220-30-as években II. András és fia halicsi és kunországi hadjáratában aktívan részt vett. A tatárok elől menekülő IV. Bélát Zárába is elkísérte, ezért hűségének igen kedves odaadása, hadi érdemei miatt méltán emelték a királyi kegy legmagasabb fokaira, a szlavón báni méltóságba.

A prépostság alapítását és az építkezés megkezdésének időpontját jelzi, hogy első említése egy 1234-ben készített vizitációs jegyzőkönyvből származik. A Türje nemzetség másik jeles tagja, Fülöp esztergomi érsek tanácsára kérhette a prépost 1260-ban IV. Sándor pápától azt a kiváltságlevelet, amely a prépostságot önállóságában megerősítette. A XIV. század közepéig hiteleshelyi tevékenységet is folytattak, önálló jogi személy lévén oklevél kiadási joguk is volt. Türje, mint lakott hely a prépostság alapítását megelőzően is létezett, nemcsak azért, mert a franciaországi Prémontrében Szent Norbert által alapított kanonokrend mindig lakott helyre telepedett, hanem azért mert az esztergomi káptalan bizonyságlevelében Türjei Miklós végrendeletéről, amelynek keltezése 1230. és természetesen latin nyelven íródott ötször is előfordul a település akkori neve: A Türje nemzetség kihalása után a XVI. század elején a kegyuraság a Berekszói Hagymásy családra szállt, akik hamarosan protestáns hitre tértek, és ezért nagy rombolást vittek véghez. A pusztítást végül a török tette teljessé. A török alóli felszabadulás után a háborús pusztításokat csak annyira javították ki, hogy a templom használható legyen. Pintár Adalbert kommendátor 1724-ben kezdte el az új rendház építését, és a templom rendbehozatalát. Dorffmaister Istvánnal, az akkor fiatalon magyarországra kerülő osztrák származású festővel festették ki. Dorffmaister legkorábbi munkái láthatók Türjén.

A XVIII. században a falu is sokat fejlődött. A prépostok német telepeseket hívtak be, a település Belső Türje néven mezővárosi rangot is kapott. A központban Mária oszlopot emeltek, az utak mentén a védőszenteknek szobrokat állítottak. Okkal mondhatjuk, hogy 1888. a közoktatás és a közlekedés éve. 

A lélekszám szaporodása és az elavult iskolaépület célszerűtlensége arra indította Türje mezőváros közönségét, hogy új, a mai kor kívánalmainak megfelelő iskolát épít. Május 31-én tették le az alapkövet, október 28-án adatott át a Népiskola. A közúti közlekedésben évszázadok óta résztvevő községünk ebben az évben újabb lehetőséget kapott a tovább- fejlődéshez. Május 1-én átadták a falu határában haladó Ukk Csáktornya vasútvonalat.